The Shape of Tomorrow
2026. szeptember 17. @ Győr
The future is not a destination.
It’s a choice.
A jövő nem valahol a távolban rajzolódik ki. Mindennapi döntéseink, közösségi gesztusaink, technológiai lehetőségeink és felelős vállalásaink formálják. Az is, hogyan bánunk a természeti erőforrásainkkal, milyen értékeket őrzünk meg, és mit hagyunk örökül azoknak, akik utánunk következnek.
A TEDxSziget célja, hogy megmutassa: a jövő nem előre megírt forgatókönyv, hanem folyamatosan alakuló közös történet. Egy olyan történet, amelyben a fenntarthatóság nem különálló téma vagy távoli cél, hanem a technológiai, gazdasági, társadalmi és személyes döntéseink egyik alapvető szempontja.
Az eseményen azt járjuk körül, hogyan kapcsolódik össze a technológia, a művészet, a pszichológia, a közösség és a fenntarthatóság abban a világban, amelynek körvonalait ma határozzuk meg. Hogyan válhatnak az egymástól távolinak tűnő gondolatok találkozási pontokká – olyan szigetekké, ahol új nézőpontok, felelős döntések és jövőformáló megoldások születhetnek?
Arra keressük a választ, hogyan lehet a technológiai fejlődést, a környezeti felelősséget és az emberi szempontokat úgy összehangolni, hogy döntéseink ne csak a jelenben legyenek hasznosak, hanem hosszú távon is élhetőbb, igazságosabb és fenntarthatóbb világot formáljanak.
Hogy milyen lesz a jövőnk, nemcsak szakértők, döntéshozók vagy vezetők határozzák meg. Mindannyian formáljuk, amikor kérdezünk, gondolkodunk, alkotunk, kapcsolódunk és cselekszünk.
A nap első fele azt vizsgálja, mit tekintünk értéknek, hogyan viszonyulunk a természethez és a technológiához, és miként alakítják ezek a jövőről alkotott képünket. A második rész arra keresi a választ, hogyan lesz a felismerésből felelős döntés, kapcsolódás és valódi változás.
Mi a TED?
A TED a Technology, Entertainment, Design szavak rövidítéséből született, mára azonban világszerte ismert nonprofit kezdeményezéssé és konferenciasorozattá vált. Központi gondolata az Ideas Worth Spreading, vagyis a „gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni”.
A TED-előadások rövidek, inspirálóak és közérthetőek. Tudósok, művészek, vállalkozók, társadalmi gondolkodók és innovátorok osztanak meg bennük olyan felismeréseket, történeteket és nézőpontokat, amelyek új beszélgetéseket indíthatnak el. A TED színpadán az elmúlt évtizedekben számos világszerte ismert előadó szerepelt, az előadások nagy része pedig a TED.com oldalon ingyenesen elérhető.
A TED célja, hogy különböző területek, emberek és gondolatok találkozzanak — és hogy egy-egy jó ötlet a színpadon túl is tovább éljen.
Mi a TEDx?
A TEDx a TED szellemiségét viszi el helyi közösségekbe világszerte. Az „x” azt jelenti: függetlenül szervezett TED-esemény. A TEDx rendezvények licensz alapján, a TED alapelvei és szabályai mentén, de önálló helyi szervezésben valósulnak meg.
Egy TEDx eseményen élő előadások, TED-videók, személyes történetek és inspiráló találkozások teremtik meg a TED-élményt. A cél ugyanaz, mint a TED esetében: teret adni azoknak a gondolatoknak, amelyeket érdemes terjeszteni.
A TEDx különlegessége, hogy egyszerre kapcsolódik egy globális mozgalomhoz és egy helyi közösséghez. Így minden esemény egyedi: a saját város, ország vagy közeg kérdéseire, történeteire és inspiráló szereplőire épül.
Program
2026. szeptember 17.
16:00 - 17:00
VENDÉGÉRKEZÉS
17:00 - 18:10 • ELSŐ RÉSZ
RETHINKING VALUE
Környezeti innovációk, új technológiák és a természethez való viszonyunk
Az esemény első felében azt vizsgáljuk meg, hogyan értelmezhetjük újra az értéket egy olyan korban, amikor a környezeti változások, a technológiai fejlődés és a közösségi felelősség új válaszokat követelnek.
Mit tanít nekünk a természet közelsége? Hogyan válhat a megfigyelésből tudás, a tudásból felelősség, a felelősségből pedig változás? Hogyan segíthetnek az új technológiák és az AI abban, hogy jobban értsük és védjük a környezetünket? És miért nem mindegy, milyen történeteket mesélünk arról a jövőről, amelyet közösen építünk?
A blokk előadásai a természetfotózás személyes tapasztalatától a környezeti adatok új értelmezésén és az AI szerepén át egészen a városi terek újrahasznosításáig vezetnek. Közös kérdésük, hogy mit tekintünk értéknek: csak azt, ami mérhető, eladható és azonnal hasznosítható, vagy azt is, ami kapcsolatot teremt ember, természet, technológia és közösség között.
A természet arcai: egy fotós útja a világ megértéséig
Egy természetfotós személyes története arról, hogyan változtatta meg az életét és a szemléletét az, hogy éveken át dokumentálta az ember és a természet kapcsolatát.
Az előadás a képek mögötti etikai kérdésekről is szól: azokról a károkról és szépségekről, amelyek sokszor nem látszanak azonnal, mégis meghatározzák a természethez való viszonyunkat.
A fotó itt nem pusztán dokumentáció, hanem aktivizmus, tanulási folyamat és tükör.
Mit tanít nekünk a nyálkagomba a közös figyelemről?
A környezetvédelem jövője nem jobb műszerekről szól, hanem arról, hogyan tanulunk meg újra együtt figyelni – és hogyan építünk olyan rendszereket, amelyek bizonyítékot adnak ott, ahol ma csak bizalmat kérnek.
Környezetünk állapotáról ma többnyire csak utólag, összesített jelentésekből értesülünk. Mi lenne, ha minden utca, minden park, minden közösségi tér valós időben mesélne arról, mi történik körülöttünk – és érdekünkben állna tenni érte?
A valódi kérdés azonban nem az, milyen szenzort használunk. Hanem az, hogyan válhat a technológia a közösségi részvétel eszközévé. Hogyan lesz az adatból tudás, a tudásból felelősség, a felelősségből pedig változás.
Az előadó ajánlása:
Amikor a víz megszólal
Amit a nyálkagomba tud a környezetünkről, és mi elfelejtettünk
Mire az adatokból észrevesszük, hogy baj van – egy kiszáradó vízbázis, egy lassan sósodó, ihatatlanná váló forrás –, a kár már megtörtént és visszafordíthatatlan. Erre a paradoxonra építettem egy architektúrát, amely elosztott rendszerként gyűjt és elemez adatokat, és tanul belőlük – hogy a víz (vagy bármely más környezeti adottság) valós időben, együtt és bizonyítékkal szólaljon meg, még időben.
Mielőtt megépítjük a jövőt, el kell mesélnünk. A kérdés csak az: ki meséli el?
A klímaválságról, a fenntarthatóságról és a technológiai változásokról ma már rengeteg tudás áll rendelkezésünkre. Mégsem mindig a tények alakítják a társadalmi döntéseinket, hanem azok a történetek, amelyeket közösen elhiszünk, továbbadunk és valósággá teszünk.
Az AI korszakában ez a felelősség még nagyobb: algoritmusok döntik el, milyen narratívák kapnak figyelmet, milyen félelmek erősödnek fel, és milyen jövőképek válnak elképzelhetővé. Az előadás azt vizsgálja, hogyan formálják a márkák, a médiatartalmak, a kampányok és a kreatív ipar a közös valóságunkat — és miért nem mindegy, milyen történetet mesélünk a jövőről.
Mert a fenntarthatóbb világ nemcsak technológiai kérdés. Kulturális, kommunikációs és képzeleti feladat is.
Az előadó ajánlása:
Mielőtt megépítjük a jövőt, el kell mesélnünk.
A kérdés csak az: ki meséli el?A klímaválságról és a technológiai változásokról ma már rengeteget hallunk és tudunk. Mégsem mindig a tények és az igazság mozdítja előre a világot, sőt!,
Az AI korában egyre inkább algoritmusok döntik el, mely történetek jutnak el hozzánk, mitől félünk, és milyen jövőt tudunk elképzelni. Az előadás arról szól, miért nemcsak technológiai, hanem kulturális feladat is egy fenntarthatóbb jövő megteremtése.
A falak maradnak, a jelentés változik. Hogyan éleszthet újjá egy ipari épületet a kortárs művészet?
Ez az előadás azt mutatná meg, hogyan lehet egy korábbi ipari létesítményből új kulturális, közösségi és városi értéket teremteni.
A Torula különösen erős győri példa erre. Az egykori ipari létesítmény ma a tér, a művészet és a közösség találkozási pontjaként működik. A helyszín egyszerre kapcsolódik Győr ipari múltjához és egy új, kreatív városi jövőképhez.
Mit kezdünk azokkal a terekkel, amelyeket megörököltünk? Hogyan lehet egy ipari múltból kulturális és közösségi jövőt építeni?
18:10 - 19:00 • CONVERSATION BREAK
Szigetek, ahol a gondolatok találkoznak
A szünet ezúttal nem klasszikus networking, hanem felfedezésre és valódi beszélgetésekre hívó közös tér.
A résztvevők különböző tematikus szigeteken kapcsolódhatnak tovább a nap kérdéseihez: a kreativitás szigetén új nézőpontokkal, a fenntarthatóság szigetén felelős döntésekkel, az innováció szigetén jövőformáló megoldásokkal találkozhatnak. Aki pedig egy pillanatra megállna, elvonulhat a nyugalom szigetére is.
Ezek a szigetek beszélgetésindító állomások: helyek, ahol kipróbálhatunk, kérdezhetünk, kapcsolódhatunk, és közelebb kerülhetünk ahhoz, hogyan épülhet élhetőbb, tudatosabb és emberibb jövő.
19:00 - 20:10 • MÁSODIK RÉSZ
LEADING CHANGE
Emberek, történetek, pszichológia és társadalmi felelősség
A jövő nemcsak elképzelésekből áll, hanem döntések és cselekvések formálják. A második blokk azt vizsgálja, hogyan lesz a felismerésből valódi változás személyes, szervezeti és közösségi szinten.
Hogyan kapcsolódhatunk vissza önmagunkhoz és a természethez? Mit tehetünk a biodiverzitásért emberként és vállalatként? Hogyan válhatnak az értékek felelős döntésekké? És hogyan segít a közösség abban, hogy a változásban ne maradjunk egyedül?
Visszakapcsolódni a természethez — és önmagunkhoz
Miért érezzük magunkat jobban egy erdőben, vízparton vagy akár csak néhány perc csendben? Mit ad nekünk a természet, amit a túlterhelt, zajos mindennapokban egyre nehezebben találunk meg?
Az előadás a környezet és a természet gyógyító szerepét vizsgálja pszichológiai nézőpontból: hogyan hat ránk a tér, amelyben élünk, hogyan segíthet a természet a stressz oldásában, az önismeretben és a belső egyensúly visszanyerésében. Mert a fenntartható jövő nemcsak arról szól, hogyan bánunk a bolygóval, hanem arról is, hogyan tanulunk újra kapcsolódni hozzá.
Mit kezdhet egy vállalat egy hárommillió négyzetméteres kerttel? Inspiráció nagy léptékben, ötletek a mindennapokra
A biodiverzitás nem távoli természetvédelmi ügy, hanem mindennapi döntés. Az előadás azt mutatja meg, hogyan adhatunk újra helyet a természetnek egy kertben, egy munkahelyen vagy akár egy többmillió négyzetméteres ipari területen.
Az előadó ajánlása:
Az előadás azt mutatja meg, mit tehetünk egyéni és vállalati szinten azért, hogy a minket körülvevő terek ne csak használati helyek, hanem élő rendszerek legyenek: kertek, munkahelyek, ipari területek és közösségi környezetek, ahol a természet nem csupán helyet kap, hanem valódi szövetségesre talál.
Hogyan lesz értékből döntés? - a felelős vezetés új nyelve
A fenntarthatóságról gyakran környezeti célok, társadalmi ügyek vagy technológiai innovációk mentén beszélünk. De ezek csak akkor válnak valódi működéssé, ha beépülnek a döntésekbe: abba, hogy kik ülnek az asztalnál, milyen szempontok alapján születnek döntések, milyen hangokat hall meg egy szervezet, és hogyan vállal felelősséget a hatásaiért.
A fókusz azonban nem önmagában a sokszínűség, hanem az, hogy a többféle nézőpont hogyan vezethet jobb, felelősebb és hosszabb távon is fenntarthatóbb döntésekhez.
Az előadó ajánlása:
The Shape of Humanity
Egy gerincműtét után rájöttem, hogy egy apró darab titán örökre a részem marad. Ez egy váratlan kérdést indított el bennem: mitől válik valami valóban a részünkké?
Ma ugyanezzel a kérdéssel nézünk szembe vezetőként és emberként is. A mesterséges intelligencia, az új technológiák és a folyamatos változás korában talán már nem az a legfontosabb kérdés, hogy mire vagyunk képesek, hanem az, hogy mit választunk. Mit engedünk be az életünkbe, a szervezeteinkbe és önmagunkba? Milyen értékek mentén hozzuk meg a döntéseinket? És hogyan formálják ezek a döntések azt, akivé végül válunk?
Mert a jövőt talán nemcsak az alakítja majd, hogy milyen technológiát építünk, hanem az is, milyen emberekké válunk közben.
A közösség ereje – hogyan változtat meg minket, ha nem vagyunk egyedül?
Egy hétköznapi ember példája arról, hogyan épült fel egy civil kezdeményezés. Nem professzionális aktivista, nem klasszikus vezető, „csak valaki”, aki elkezdte. És mások csatlakoztak.
A Haver Vagy? példája jól mutatja, milyen ereje van az offline jelenlétnek, az ismerkedésnek, a kapcsolódásnak és annak, amikor az emberek újra közösségi helyzetekbe kerülnek.
20:10 - 20:35 • IDEAS IN DIALOGUE
We Shape the Future
Közös beszélgetés, amely összefoglalja a nap témáit.
Nyelvi információ: Az előadások magyar nyelven hangzanak el, és német nyelvű szinkrontolmácsolással is követhetők lesznek.
Jegyárak
Előadók
Éliás Péter
Vezető, Környezetvédelem (Audi Hungaria Zrt.)
Éliás Péter műszaki menedzser és gépészmérnök diplomáit 2007-ben a Miskolci Egyetemen szerezte. Ezt követően 2011-ig projektvezetői feladatokat látott el németországi kiküldetésben. Az Audi Hungaria-nál 2011-ben kezdte karrierjét projekttanácsadóként és projektmenedzsment trénerként. 2014 és 2018 között több vezetői funkciót is betöltött a vállalat Projektmenedzsment irodájánál. Éliás Péter 2018 óta vezeti az Audi Hungaria Zrt. Környezetvédelem osztályát. Ezen funkciójában többek között a jogszabályi megfelelőség biztosításáért, a környezeti teljesítmény javításáért, a termelés környezeti hatásainak csökkentésért felelős. Ezen túlmenően ő az Audi Hungaria környezetvédelmi megbízottja, és tagja a MISSION:Zero környezetvédelmi program irányító testületének.
Papp László
Equora Insitute alapító
Papp László (Pölö) programtervező matematikus, az Equora Institute alapítója, valamint 2011 óta az i-Tango Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója. Pályáját 1992-ben szoftverminőségbiztosítással kezdte, majd a Pannon GSM-nél közel egy évtizeden át üzleti, informatikai és szervezetfejlesztési projekteket vezetett, többek között az első adattárház, az SAP és a 3G-szolgáltatás bevezetését. 2006 és 2011 között a Stratis partnereként a pénzintézeti, később a teljes versenyszektor irányításáért felelt. Ezt követően a Gartner magyarországi és bulgáriai képviseletét vezette, ahol felsővezetőkkel dolgozott együtt, és négyszeresére növelte a felügyelete alá tartozó üzletállományt. A mesterséges intelligencia és más új technológiák iránt régóta nyitott szakember, aki civil szerepvállalása mellett két gyermek édesapja, szabadidejében pedig a zene, a fotózás, a természetjárás és az extrém sportok szerelmese.
Szombathelyi Sára
a Torula operatív vezető
Szombathelyi Sára kulturális szakember, a győri Torula operatív vezetője. Munkájában egy elkötelezett csapattal azon dolgozik, hogy egy korábban elhagyatott ipari épületből aktív kiállítótér és műteremház jöjjön létre. Kiemelt célja, hogy a kortárs művészet közelebb kerüljön a fiatal generációkhoz, és valódi kapcsolat alakuljon ki az alkotók, a közönség és a helyi közösség között. A Torula működésének szervezésével egy olyan kulturális közeg kialakításához járul hozzá, amely teret ad az alkotásnak és a találkozásoknak. Fontosnak tartja, hogy a kortárs művészet nyitott és befogadható módon legyen jelen a város életében. Hisz a nyitott gondolkodásban, a progresszív közösségek erejében és abban, hogy a kulturális terek társadalmi találkozási pontként is működhetnek. Szakmai döntéseit a radikális kedvesség elve vezeti.
Vekkel László
kreatív- és stratégiai igazgató
Vekkel László kreatív- és stratégiai igazgató, a GOOD Stories Social Impact Collective alapítója, valamint a Creatives for Climate nemzetközi mozgalom magyarországi képviselője. Húszéves kreatívigazgatói pályája során több mint harminc ügyféllel és márkával dolgozott az FMCG, a telekommunikáció és az autóipar területén, miközben mély tapasztalatot szerzett abban, hogyan formálja a kommunikáció a társadalmi normákat. Az elmúlt években a klíma- és fenntarthatósági kommunikációra összpontosítva dolgozott többek között a Greenpeace, a WWF Magyarország, a Planet Budapest 2026 és a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont projektjein. A KSZGYSZ kommunikációs tanácsadója és a Green Pledge zsűritagja, munkájában kiemelten foglalkozik a hiteles zöld kommunikáció és a greenwashing közötti határ felismerésével. New Yorkban filmkészítést, a Cambridge-i Egyetemen fenntartható marketinget tanult, és abban hisz, hogy a klímaválság kezeléséhez jobb történetekre, valamint a közös valóságot aktívan alakító kreatív iparra van szükség.
Kéri Csaba
a HaverVagy? alapítója
Veres Rita
Head of People Excellence | Telekom
Fazekas Cecília
szabadúszó fotográfus, vizuális történetmesélő, világutazó
Fazekas Cecília szabadúszó fotográfus, akinek alkotói világát és látásmódját mélyen meghatározza a hegyek és a természet iránti olthatatlan szenvedélye. Több mint négy és fél éven át járta a világot egy lakóautóval, Magyarországról indulva egészen Kínáig, majd hátizsákkal fedezte fel a csendes-óceáni szigetvilágot, Madagaszkárt és Srí Lankát – miközben a nyitott végű utazás szabadsága alapjaiban formálta át a világképét. Legyen szó 6000 méteres magashegyi környezetről a Karakoram szívében, vagy szabadtüdős merülésekről a Csendes-óceánban, Cecília a természet legszélsőségesebb és legtisztább arcait keresi.
Éveken át dokumentálta az ember és a természet kapcsolatát a fejlődő világban, Afganisztántól kezdve Nepál és Tibet elzárt völgyein, a Salamon-szigetek lagúnáin át egészen Pakisztánig, amelyet ma már második otthonának tekint. Lencséjén keresztül nem csupán dokumentál, hanem hidat teremt kultúrák és emberek között: képei a nyers valóságot, a mély érzelmeket, a pillanatok mögött meghúzódó etikai kérdéseket, valamint a természet elemi szépségét mutatják be.
Cecília hisz abban, hogy a fotózás több mint esztétika: aktivizmus, folyamatos tanulás és egy tükör, amely megmutatja a helyünket a világban. Amikor épp nem a világ eldugott szegleteit járja, túrákat vezet, fotós projekteken dolgozik, vagy egy budapesti startup kreatív vezetését látja el. Kalandjait a @cilus_wanderlust Instagram-oldalon követhetik az érdeklődők.
Fuller Bianka
pszichológus, pszichoedukátor, az ÉnTervező alapítója
Fuller Bianka pszichológus, pszichoedukátor, az ÉnTervező önismereti ökoszisztéma alapítója. Több mint hat éve foglalkozik pszichoedukációval, és azok közé tartozik, akik Magyarországon elsőként vitték ki a hiteles, szakmailag megalapozott pszichológiai tudást a közösségi médiába, ma közel 200 ezren követik a platformjain. Az ÉnTervezőt azzal a céllal alapította, hogy az önismeret ne luxus legyen, hanem a mindennapi életünk része. A márka önismereti naplótól, az online klubon, podcaston át az egyéni terápiáig kísér végig bárkit, aki a mentális egészségével szeretne foglalkozni. Pszichológusként elsősorban húszas-harmincas éveikben járó fiatal felnőttekkel, akik életvezetési válságokkal, nehéz döntésekkel és a felnőtté válás természetes kríziseivel küzdenek. Fő szakterülete a szorongás: előadásaiban és tartalmaiban rendszeresen foglalkozik a túlgondolással, a szorongás normalizálásával, vagyis azzal, hogyan tanulhatunk meg együtt élni vele ahelyett, hogy hibaként élnénk meg. Rendszeres szereplője a hazai médiának és bekerült a Forbes Power Women Next válogatásába is. A célja, hogy minél többen merjenek szembenézni önmagukkal, és megtapasztalják azt az erőt, ami a saját életükért vállalt felelősségből fakad.
Helyszín
Zsinagóga, Egyetemi Hangversenyterem
Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar
9025 Győr, Kossuth Lajos u. 5.
A jövő a tudás, a kíváncsiság és az együttműködés találkozásából születik – ezt képviseli az Audi Hungaria és a Széchenyi István Egyetem stratégiai partnersége is.
Támogatónk
Az Audi Hungaria működését a fenntarthatóság, az innováció és a felelős értékteremtés határozza meg. ESG-megközelítésünk egységes keretet biztosít ahhoz, hogy felelősséget vállaljunk környezetünkért, munkatársainkért, partnereinkért és közösségeinkért. Miközben hosszú távon értéket teremtünk és folyamatosan csökkentjük ökológiai lábnyomunkat.
Meggyőződésünk, hogy a fenntartható fejlődés nemcsak technológiai megoldásokon múlik, hanem a közös gondolkodáson, a tudásmegosztáson és az együttműködésen. Ezért támogatunk olyan kezdeményezéseket, amelyek inspiráló ötletekkel és nyitott párbeszéddel járulnak hozzá a pozitív változáshoz.
The future is not a destination.
It’s a choice.
The future does not take shape somewhere in the distance. It is shaped by the decisions we make every day, the communities we build, the technologies we develop, and the responsibilities we choose to take. It is also shaped by how we use our natural resources, what we choose to preserve, and what kind of world we leave to those who come after us.
TEDxSziget aims to show that the future is not a predetermined scenario, but a shared story that is constantly evolving. Sustainability is not treated as a separate topic or a distant goal, but as an essential part of our technological, social, organisational, and personal choices.
The event explores how technology, art, psychology, community, and sustainability come together in shaping the world of tomorrow. It asks how technological progress, environmental responsibility, and human values can be aligned so that the decisions we make are not only useful today, but also contribute to a more liveable, inclusive, and sustainable future.
The shape of tomorrow is not determined by experts, leaders, and decision-makers alone. We all contribute whenever we question, think, create, connect, and act.
The first part of the programme explores what we consider valuable, how we relate to nature and technology, and how these choices influence our vision of the future. The second part asks how awareness can lead to responsible decisions, meaningful connections, and lasting change.
Programme
09.17., 2026
16:00 - 17:00
GUEST ARRIVAL
17:00 - 18:10 • PART ONE
RETHINKING VALUE
Environmental innovation, emerging technologies, and our relationship with nature
What we consider valuable also shapes the future. The first part of the event explores how we can rethink value at a time when environmental change, rapid technological development, and shared responsibility demand new answers.
What can we learn from being close to nature? How can observation become knowledge, knowledge lead to responsibility, and responsibility result in change? How can new technologies and artificial intelligence help us better understand and protect our environment? And why does it matter which stories and visions of the future shape our collective imagination?
The talks take us from the personal experience of nature photography through new ways of interpreting environmental data and the role of artificial intelligence to the transformation of former industrial spaces. Together, they ask whether we value only what can be measured, sold, or immediately put to use, or also what creates connections between people, nature, technology, and community.
18:10 - 19:00 • CONVERSATION BREAK
Islands Where Ideas Meets
Rather than a traditional networking break, guests are invited to explore a shared space designed for discovery, reflection, and meaningful conversation.
Thematic islands dedicated to creativity, sustainability, innovation, and calm offer opportunities to exchange ideas, ask questions, try new approaches, and connect with others. The Sustainability Island creates a space to consider how environmental responsibility can become part of our everyday decisions rather than remain an abstract or distant ambition.
These islands are meeting points where different perspectives can come together and where new ideas, responsible choices, and future-shaping solutions can begin to take form.
19:00 - 20:10 • PART TWO
LEADING CHANGE
People, stories, psychology, and social responsibility
The future is shaped not only by ideas, but by decisions and actions. The second part of the event explores how awareness can become meaningful change on a personal, organisational, and community level.
How can we reconnect with ourselves and with nature? What can individuals and companies do to support biodiversity? How can shared values become responsible decisions? And how can communities help us respond to the challenges of a changing world without facing them alone?
The stories in this section show that the shape of tomorrow is not the result of one defining decision. It emerges from different perspectives, small and large steps, personal responsibility, and collective action.
20:10 - 20:35 • IDEAS IN DIALOGUE
We Shape the Future
A closing conversation bringing together the key ideas, perspectives, and questions of the day, and exploring what kind of future our choices are already beginning to shape.
The talks will be presented in Hungarian, with simultaneous German interpretation available.